Hacker és cracker
Hacker - aki intellektuális kíváncsiságból, kreativitásból vagy élvezetből, a rendszerek korlátait próbálja felderíteni, vagy meghaladni (Bruce Schneier).
Rengetegszer hallani arról, hogy egy kormányszervet vagy egy multinacionális vállalatos súlyos "hackertámadás" ért, mely során civilek ezreinek személyes adatai kerültek a bűnözők kezére. Ezzel nyilván több probléma is van, melyek közül a legkevésbé fontos a "hacker" kifejezés téves használata. A köztudatban pontatlanul él az elnevezés jelentése, úgyhogy bár a támadásoktól nem tudunk senkit sem megvédeni, tisztázhatjuk, hogy melyik "munkakör" kihez tartozik.
A hacker szó eredeti valójában tulajdonképpen elismerésnek minősült. Olyan informatikai szakembert jelöl, aki a civil (laikus) felhasználók ismereteinél akár hatványozottan nagyobb tudással rendelkezik, s egy vagy több szakterületen kimagasló teljesítményt ért el. Ezek az emberek főleg a nyolcvanas évek körül szaporodtak meg, sokan közülük már-már művészi igényességgel kódolt, kreativitásuk hatalmas méreteket öltött. Legjobbjaikat a varázsló elnevezéssel is illették. Jópár képviselőjük hozzájárult az elektronikai rendszerek mai állásának kialakításához.
A hacker indítéka legtöbbször a tudásvágy, a bizonyíték megszerzése, hogy meg tudja tenni, elég jó, elég okos hozzá. Képesek olyan teljesítményt kihozni rendszerekből vagy eszközökből, amelyet mindenki más egyenesen lehetetlennek tartott volna. A legnagyobb védelmi rendszerrel bíró szerverekre is egymagukban törtek be (bár néha bandákba szerveződve dolgoznak, de a hackerélet azért alapvetően inkább magányos élet), s onnan már csak az illető lelkületén múlik, mit tesz: a fehérkalaposok pénzjutalomért keresték meg a rendszerek gyengepontjait, s segítettek azokat korrigálni. A feketekalaposok esetleg vicceskedve belekontárkodtak az oldal tartalmába, vagy rosszabb esetben adatokat tulajdonítottak el a feltört tárhelyről.
A hackerrel tudásban, képzettségben azonos, de szándékaiban eltérő szakember a cracker. Ők azok, akik adathalászattal (phishing, ph-val; ebben a világban nagy a hangsúly az írásmódon) és betörésekkel szereznek személyes információkat vagy súlyosabb helyzetben állami titkokat, melyeket aztán igyekeznek pénzzé tenni. Bankszámlák lenullázásával és a hitelkeretek kimerítésével kezdik, de lemehetnek egészen ellenséges országokkal vagy terrorszervezetekkel való információkereskedelemig, mindezzel veszélybe sodorva számos ember életét. A kétezres év fordulópontot jelentett ebben a világban is, a kaliforniai Szilícium-völgyben bekövetkezett dotkombotrány óta a hacker és a cracker is hacker címen dolgozik, s legtöbbször mindkét tábornak vannak olyan képviselői, akik a shareware programok feltörésével és terjesztésével foglalatoskodnak (amely tevékenységet milliók üdvözölnek).
A két fenti típus a számítógépes szakemberek köreiben elnéző bánásmódnak örvend, feltéve, hogy a cybervilág szabályait nem szegi meg. A kódbűvészeknek néhanyak szerint azonban van egy harmadik, szűkös csoportja is: ők az állítólatos krackerek, akik az ellopott információkat nem pénzszerzésre, hanem gyilkosságra használják fel. Olyan (feltehetően szociopata) sorozatgyilkosokról van szó, akik áldozatairól adathalászattal nyernek adatokat. Nem biztos, hogy érdemes mérlegelni e harmadik kategória létezésének tényét, mi mindenesetre megemlítettük őket is.
Richard M. Stallmann hacker értelmezése
